A Barro Colorado denevérei
Denevérek – már a szó hallatán is kiráz minket a hideg. Az emberek többsége nemhogy kedvelné őket, de egyenesen retteg e különös éjszakai teremtményektől. A biológusok ugyanakkor csodálatos, lenyűgöző állatoknak tartják őket.
A sötétség repülő emlőseinek életét megannyi misztikum lengi körbe, és sehol sem döbbentik meg jobban a kutatókat, mint Panama trópusi esőerdejében. A tudósok 76 különféle denevérfaj nyomára bukkantak egy apró panamai szigeten, vagyis többre, mint az egész európai kontinensen.
Vajon hogyan lehetséges ekkora sokszínűség egy ilyen kis területen?
E kérdésre a kullancsoktól és moszkitóktól hemzsegő panamai esőerdőben kaphatunk választ.
Az Észak- és Dél-Amerika közé ékelődő Panamát élesen vágja ketté a Panama-szoros. A csatorna szívében található a Barro Colorado sziget, amely tökéletes lehetőséget teremt a trópusi erdőségek élővilágának tanulmányozására.
A denevérkutatók Mekkájának tartott sziget denevérpopulációja több tízezer egyedet számlál, ám a tudósokat nem az állatok egyedszáma, hanem a faj sokszínűsége kápráztatta el igazán.
76 eltérő denevérfaj él ezen az alig 15 négyzetkilométeres szigeten. De vajon hogyan voltak képesek egyaránt alkalmazkodni a környezethez?
Barro Colorado sziget, Panama
Hogy a kérdésre választ találjanak, a kutatócsoport tagjai különféle szempontokat szem előtt tartva figyelik meg a repülő emlősök életét és szokásait.
A Barro Colorado sziget esőerdője egy hatalmas kirakójátékra emlékeztet, amely messziről nézve egységes egésznek tűnik, ám igazán megismerni csakis annak összetevői, vagyis a szigeten élő eltérő denevérfajok tanulmányozásával lehetséges. Kizárólag így kaphatunk teljes képet a panamai denevérek kivételes sokszínűségéről.
A panamai trópusi erdők denevéreinek tanulmányozása során hamar kiderült, hogy a régióban élő denevérfajok színben, méretben és viselkedésben is hatalmas eltéréseket mutatnak. A befogott példányok között akadnak kimondottan agresszívek, melyek csípni, karmolni, harapni próbálnak az ember kezei között. Ugyanakkor vannak olyan fajok is, amelyek meglehetős nyugodtsággal viselik a különféle vizsgálatokat.
Az első és egyik legfontosabb feladat a különböző fajok meghatározása. A kutatók ezután megmérik az adott egyed súlyát, élősködők nyomai után kutatnak a denevérek testén és megállapítják a befogott példány nemét.
Mivel a denevérek is elevenszülő emlősök, az emberhez hasonló nemi szervekkel rendelkeznek, így az is megállapítható, hogy az adott példány várandós-e.
Végezetül pedig az állat ízületeinek vizsgálatával megpróbálják beazonosítani annak életkorát.
Amióta az 1970-es években elkezdték a Barro Colorado sziget denevéreinek feltérképezését, a kutatók több mint 70 ezer példányt fogtak be és katalogizáltak. A kutatók mára biztonsággal állítják, hogy a szigeten 76 eltérő denevérfaj él.
Ám akad egy faj, amelyből az elmúlt három évtized éjszakai bevetései során mindössze néhány példányt sikerült becserkészni. Ez a sziget legnagyobb denevére, a közönséges nagy vámpírdenevér.
A nagy vámpírdenevér befogása óriási eredménynek számít, mivel a denevérek táplálékpiramisának csúcsán lévő faj igencsak ritkaságszámba megy.
A Vampyrum Spectrum, azaz a közönséges nagy vámpírdenevér befogása óriási eredménynek számít, mivel a denevérek táplálékpiramisának csúcsán lévő faj igencsak ritkaságszámba megy
A nagy vámpírdenevér a közép-amerikai trópusi erdők legnagyobb testű denevére, amely ugyan más vámpíroktól eltérően nem vérrel táplálkozik, viszont komoly húsevőnek számít. Étlapján gyíkok, madarak, patkányok, békák, és más denevérfajok is szerepelnek. Más denevérekhez viszonyítva a közönséges nagy vámpírdenevér hatalmasnak tűnik, mivel szárnyai fesztávolsága megközelíti az egy métert.
A nagy vámpírdenevér befogása különleges szerencsének számít, hiszen korábban vajmi keveset lehetett tudni erről a fajról, és hogy miként illeszkedik a Barro Colorado sziget denevéreinek világába.
A kutatók egy, a denevér hátára erősített rádió adóvevőtől reméltek további információt a faj szokásait illetően.
Néhány nappal szabadon engedése után kezdetét vette a nagy vámpírdenevér felkutatása. Először csak az egyed körülbelüli helyzetét határozták meg, majd egy kézi antenna segítségével próbáltak rátalálni a vizsgált példányra. Ugyan a jel folyamatosan változott, végül mégis csak sikerült rábukkanniuk a jel forrására, egy hatalmas fára.
A kutatók infravörös kamerákkal is figyelték az odút, és hamarosan a három nappal korábban a denevér hátára erősített adóvevőt is beazonosították, ami óriási felfedezésnek számított a Barro Colorado szigeten élő közönséges nagy vámpírdenevérrel kapcsolatosan.
Hogy a többi 75 denevérfaj is életben maradhasson egy ilyen kis területen, elengedhetetlenül fontos, hogy ne legyenek egymásnak vetélytársai.
Az esőerdőben élő állatok számára elkerülhetetlen az eső elleni védekezés, a denevéreknek esőben még a trópusokon is melegen kell tartaniuk magukat, vagyis életbevágóan fontos számukra a megfelelő esővédő hely.
A sátorverő denevér pálmalevelek alatt húzza meg magát
Egyes denevérfajokat betolakodóknak tartanak. Ezek kivájt fatörzsekben, kidőlt fák odvában vagy elhagyott bányaüregekben vernek tanyát, míg mások saját otthont építenek önmaguk számára.
A denevérek többsége nem készít saját otthont, hanem már meglévő helyekre, barlangokba, fatörzsekbe, vagy emberi kéz által készített objektumokba fészkeli be magát.
Csak néhány faj képes magának saját lakhelyet készíteni. Az egyik Barro Colorado szigeten élő denevérfaj egyedei hihetetlen módon termeszvárakba fészkelik be magukat, ami igencsak felkeltette a kutatók figyelmét.
Az infravörös kamerafelvételek tanúsága szerint a törpe kerek fülű denevérek leválasztottak maguknak egy részt a termeszvárból, amit a termeszek zokszó nélkül vettek tudomásul.
A termeszek általában kitessékelik a betolakodókat, ám a denevéreket eddig megmagyarázatlan okból megtűrik maguk mellett.
A denevérek általában társas lények. A különböző egyedszámú kolóniákban élő állatok mindig köszöntik hazatérő társaikat. Minél fontosabb az adott egyed a családi hierarchiában, annál összetettebb ez az üdvözlési szertartás.
E denevérfaj több hónapos tanulmányozása után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fészket egyetlen domináns hím építette, hogy így teremtsen biztonságos otthont a vemhes nőstények számára.
Termeszvárban tanyázó törpe kerek fülű denevér
A denevérek nagyon kreatívan képesek otthonra lelni. A Panama-csatorna mentén megannyi elhagyatott világítótorony áll, melyek ideális lakóhelyei a zsákszárnyú denevéreknek.
Ezek a denevérek háremekbe szerveződnek, vagyis minden család 2-3 hím, és 8-10 nőstényegyedet számlál. A domináns hím bármely nősténnyel párosodhat.
A nőstények elcsábítására a zsákszárnyú denevér délutánonként különleges szertartásba kezd. A hím denevér fel és alá repked a nőstények előtt, és közben a zsákját nyitogatva próbálja meg levenni őket a lábukról. Szárnyai mozgatása közben szabadulnak fel az illatanyagok.
Az udvarlási szertartás számtalan repkedésből áll, ám ezek általában nem hosszabbak 3-4 szárnycsapásnál.
A zsákszárnyú denevér a nőstényekre is ráfecskendezi illatanyagát, így jelezve az ellenlábasainak, hogy azok az ő háremébe tartoznak.
Az illatok állandósítása érdekében a hím naponta többször is eljárja ezt a különös udvarlási táncot.
Zsákszárnyú denevér
A szárnya alatt található zsákocska vizeletből, spermából és nyálból álló keveréket raktároz
A Barro Colorado szigeten élő 76 denevérfaj egymástól nagyban eltérő helyeken fészkel. Fatörzsekben, termeszvárakban vagy éppen világítótornyokban.
A denevéreknek ugyanakkor nagyban különböznek az udvarlási és párzási szokásaik. Túlélésük szempontjából az általuk elfogyasztott élelem is kritikus jelentőséggel bír.
A sziget denevéreinek többsége rendszeresen fogyaszt friss fügét. A szigeten található több száz fügefa elegendő táplálékot biztosít a teljes denevérpopuláció számára
A kutatók a rovarevő denevérek tanulmányozásának is rengeteg időt szenteltek. Figyelmük többek között a fehértorkú-kerek fülű denevérekre összpontosult. Arra kíváncsiak, vajon ez a fajta hogyan vadászik áldozatára.
Az első és legfontosabb feladat evésre bírni a befogott denevért. Miután ez sikerült, a denevér egy repülő-ketrecbe került, ahol egy héten át biztonságosan lehetett megfigyeléseket végezni rajta.
A kutatók többek között arra keresték a választ, hogy a denevér milyen hatásra kezd el vadászni. A ketrecben két videokamerát, infravörös LED-paneleket, és egy audioberendezést is elhelyeztek, amely tizenötödére képes lassítani a denevérek hangját.
A közhiedelemmel ellentétben a denevérek nem vakok, sőt, többségük egészen jól lát. Az állítást igazolandó a kutatók eltérő fényviszonyok között is elvégezték a különféle kísérleteket. Mint kiderült, a denevér normál és infravörös fényben, valamint vaksötétben is tökéletesen ugyanúgy viselkedik.
Az elvégzett vizsgálatok alátámasztják, hogy a denevérnek nincs szüksége arra, hogy lássa áldozatát. Miként a műanyag-, majd a kötélre erősített, élő, ám mozdulatlan sáska, az aljnövényzetben mászó rovarok nesze sem hozta különösebb izgalomba, viszont a sáska szárnyverdesésére azonnal feléledtek a denevér vadászösztönei.
A denevéreknek kivételesen jó hallása van, a fehértorkú-kerek fülű denevér mind közül kimagaslik. Az átlagosnál kétszer nagyobb fülével a legkisebb rovar szárnycsapását is képes meghallani
A Barro Colorado sziget más denevérei ugyanakkor másfajta vadászati stratégiákat alkalmaznak. Egyikük például a Panama-csatornán portyázó halászdenevér. A sziget 76 denevérfaja közül a nagy nyúlszájú denevérnek van a legegzotikusabb étrendje, amely főként a felszín közelében úszkáló halakból áll..
A denevérek többsége az emberi fül számára hallhatatlan hanghullámokat használ. A lehetséges áldozat testéről visszaverődő hanghullámok alapján a denevér képes felismerni annak anyagát, formáját, méretét és mozgását. A denevér agya ezeket az információkat alig egy szempillantás alatt képes összerendezni.
A nagy nyúlszájú denevér behúzott lábain található karmok hegyes horgokká alakultak, hogy azokkal könnyedén megragadhassa áldozatát
A kutatók két kamerával és 12 db, egymáshoz képest 5 század másodperc eltéréssel felvillanó vakuval készített sorozatkép segítségével elemezték a villámgyors támadást.
A denevér kitárt szárnyakkal közelít az áldozata felé, közben egyre közelebb kerül a kiszemelt prédához, majd teljes sebességgel lecsap rá.
Az egész nem tartott tovább 0,2 másodpercnél, ami egészen megdöbbentő, hiszen ez idő alatt be kellett azonosítania az áldozatot, annak pontos helyét, aztán ki kellett nyújtania a karmait és ki kellett ragadnia a halat a vízből.
Persze nem a nagy nyúlszájú denevér az egyetlen vízi vadász errefelé. Egy másik denevérfaj a sziget patakjain vadászik.
Ezek a vizek napközben csendesek, éjszaka viszont a párosodni kívánó békák őrült lármájától hangos a környék. A hím túngara békák az éj leple alatt szólongatják a nőstényeket, ilyenkor szinte az egész erdő zeng a brekegésüktől. Persze a dalra nem csak a nőstények, de a békaevő denevérek is felfigyelnek.
A hím túngara békák nincsenek könnyű helyzetben, hiszen úgy kell felhívniuk magukra leendő párjuk figyelmét, hogy közben ne essenek a környéken ólálkodó ragadozók áldozatává.
A rojtos ajkú denevér kizárólag egyfajta békára, a túngara békára vadászik.
A hím túngara béka kétféle hangot, egy egyszerű és egy összetett hangot hallat. A nőstények viszont csak az összetett hangokra reagálnak, ahogyan a denevérek is az összetett hangokra figyelnek fel.
Mindez nagyon érdekes, hiszen a hím túngara békák saját életüket teszik kockára a sikeres párosodás lehetősége érdekében, vagyis a szexuális kiválasztódás és a természetes kiválasztódás vékony mezsgyéjén dalolásznak.
A kutatók szerint a denevérek annyira kiváló békavadászok, hogy ez az ösztön bizonyára genetikailag is kódolva lehet bennük.
A rojtos ajkú denevérek az esős évszakban kizárólag békákkal táplálkoznak. Mivel a száraz évszakban a békák száma alaposan megcsappan, a denevérek ilyenkor nem csak a túngara békát, hanem más táplálékot is hajlandóak elfogyasztani.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy vajon lehetséges-e rábírni a rojtos ajkú denevért, hogy a mérges varangy hangjára is hasonlóan reagáljon, ám az elvégzett vizsgálatok bizonyították, hogy a denevérek ösztönösen nem reagálnak annak hívószavára.
A rojtos ajkú denevér roppant mohó. Egyetlen éjszaka alatt akár 15 békát is képes elfogyasztani. Ez a mennyiség közel megegyezik saját testtömegével
A Barro Colorado szigeten élő 76 denevérfaj tehát nem csak szálláshelyét, de táplálékát tekintve is eltér egymástól. A denevérek a rovaroktól a békákon át a halakig megosztoznak az esőerdő által kínált élelemforrásokon. Sőt, a denevérek ennél is izgalmasabb módon, a tér és az idő tekintetében is megosztják egymással az élőhelyüket!
A kutatóknak a rovarevő denevérek pontos vadászterületeit is sikerült meghatározniuk. Mivel rovarok az erdő minden szegletében élnek, logikusnak tűnik, hogy a rovarevő denevérek is mindenütt megtalálhatóak legyenek, ám a különböző denevérfajok az erdő eltérő részein portyáznak.
Feltevésüket egy 30 méteres hálóval igazolták, melyen egy méteres osztásközök jelzik a lombkorona különböző magasságát. A magas háló lehetővé tette, hogy megvizsgálják, a denevérek hogyan osztják fel egymás között az erdőt függőleges irányban, és bizonyítsák, hogy a trópusi esőerdő eltérő magasságaiban különböző denevérfajok vadásznak.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az eltérő fajok az éjszaka mely időpontjában vadásznak. Ehhez elsőként azt kellett megállapítani, hogy az éjszaka folyamán milyen mértékben változik a rovarok mennyisége, amihez egy rovargyűjtőt bocsátottak fel a lombkorona szint tetejéig.
A vizsgálatokhoz egy hangdetektort használtak, amely észleli, és a memóriában rögzíti a magas frekvenciájú hangokat. Ennek segítségével beazonosíthatóak az éjszaka folyamán megjelenő, különböző denevérfajok.
A felvételek tanúsága szerint az eltérő denevérfajok az éjszaka más-más időpontjában jelentek meg az adott területen, következésképpen az azonos táplálékot fogyasztó denevérek nem csupán az erdő függőleges tengelye mentén, de időben is elhatárolódva vadásznak.
Lándzsaorrú denevér
A Barro Colorado sziget erdeiben 76 denevérfaja tökéletes szimbiózisban él egymással. A denevérpopuláció a túlélés érdekében legalább négyféleképpen oszlik meg:
- míg egyes fajok halat, mások gyümölcsöket vagy éppen békákat fogyasztanak
- eltérő a szálláshelyük is, így termeszvárakban, fatörzsekben és pálmasátrakban egyaránt otthonra lelnek
- térben is eltérő szokásaik vannak. Akadnak fajok, melyek a fák tetején, mások a lombkoronaszint alsóbb régióiban kutatnak táplálék után
- és végül időben is eltérő a viselkedésük, hiszen az éjszaka más és más időpontjában vadásznak
A denevérek teljesen benépesítik a Barro Colorado sziget erdeit, különbözőségük okán mégis képesek az együttélésre. A különbségek ellenére mind a 76 fajnak ugyanarra, méghozzá egészséges esőerdőre van szüksége.